Újabb tervezet került ki a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság boszorkánykonyhájából. Az új közoktatási valamint felsőoktatási törvény koncepciója, valamint az új nyelvoktatási stratégia kidolgozása után, íme itt a tanárképzés reformjának „szakmai tervezete”.
Természetesen mindenki pontosan tudja, hogy a pedagógusképzés körül komoly bajok vannak, mégis kinyílik a bicska az ember zsebében, ha belegondol: amikor öt esztendővel ezelőtt az úgynevezett bolognai rendszert bevezették, hányan, de hányan mondogatták, hogy a pedagógus-képzés nem szuszakolható bele az új képzési szerkezet Prokrusztész-ágyába? Hányan, de hányan figyelmeztettek arra, hogy nem jó ötlet az általános iskolai és a középiskolai tanárképzés összevonása, valamint a háromszintű oktatási forma bevezetése sem. Az akkori oktatási kormányzat a füle botját sem mozdította meg a kritikák hallatán. Erre most tessék, kiderül, hogy az akkori tamáskodóknak lett igazuk. (Ami annyira, de annyira nyilvánvaló volt!)
Jó, mondhatná persze valaki, hogy a mostani tanügyi vezetés nem tehető felelőssé az elődje hibáiért. Igen ám, csakhogy én, egyszerű adófizető állampolgárként, joggal várom el az ország mindenkori vezetőitől, hogy szakszerűen, becsületesen irányítsák az országot, és a legfontosabb stratégiai kérdésekben pedig működjenek együtt. Na és azt is joggal várhatom el, sok millió honfitársammal együtt, hogy a vezetők legalább hallgassák meg az alulról érkező kritikát. Mennyi pénzbe került a bolognai rendszer bevezetése a tanárképzés terén? És mennyi pénzbe fog kerülni visszaállítani a tanárképzés régi rendszerét?
A sajtó birtokába került tervezet szerint a bolognai rendszerű tanárképzés nem vált be, mivel folyamatosan csökkent a jelentkezések száma a tanári szakokra. Nem vált be, persze hogy nem vált be, de azért más oka is van annak, hogy egyre kevesebben választják hivatásuknak a pedagógus-pályát. A fő baj a megalázóan alacsony fizetéssel van, de természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy képtelenség megfegyelmezni a teljesen szabadjára engedett gyerekeket. Úgyhogy hiába változtatnak a tanárképzés jelenlegi szerkezetén, attól még nem fognak többen pedagógusnak jelentkezni.
A most kiszivárgott tervezet szerint a jövőben az általános iskolai tanárokat főiskolákon négy plusz egy éves, a középiskolai tanárokat pedig tudományegyetemeken öt plusz egy éves képzés keretében oktatják majd. Az oktatási kormányzat véget kíván vetni a tanári szakok indokolatlan elszaporodásának és az ebből fakadó munkanélküliségnek is – ami természetesen helyes törekvés. Az elképzelés szerint a jövőben az olyan „kis” szakok, mint például a környezettan vagy a kommunikáció, csak harmadik szakként vehetők majd fel.
A mostani kezdeményezést csak üdvözölni lehet. Önmagában azonban a képzési szerkezet átalakítása nem jelent gyógyírt a bajokra.
Prédikátor
